Emberségből példát, vitézségről formát – Várpalotán jártunk

A török ellen folytatott küzdelem emblematikus figurái között általában az egriek, Jurisics Miklós, Zrínyi Miklós, esetleg Szondi György, Losonczy István, Kerecsényi László nevei szoktak a köztudatban szerepelni. 150 év háborúját azonban nem lehet néhány hadjárat és hőstett bemutatásával megjeleníteni.

Bátorkő vára, Palota mellett, Fotó: Mayer Jácint

Várpalota közvetlen elődje a mai vártól nem messze található Bátorkő vára. Palota nevével csak 1397-ben találkozunk. A 15. században már megvan a négysarkos, belső tornyos alapépület, melyet az oszmánok megjelenésének idejében kezdenek el kapuvédő rondellákkal és egyéb külső védművekkel bővíteni.

A megújult tér a vár előtt, Fotó: Mayer Jácint

Buda várának elfoglalása az országot a török elleni nagy összefogásra sürgette. Új hadi stratégiát kellett kidolgozni a továbbvonulás mihamarabbi megakadályozása végett. A magyarországi végvárak létrehozása a hódoltság idején az ország megmentésének záloga volt. Ugyanis a török nem vonulhatott tovább addig az országban, amíg a várak ellenállását meg nem törte, mert ha maga mögött hagyta volna a várak erőit, lehetetlenné tette volna az utánpótlást, és az esetleges visszavonulás útját is elvágta volna maga elől. A terv bevált, a végvárak az ostromokkal a török erőket jelentősen meggyengítették, valamint alkalmatlanná tették a további hadviselésre is, hiszen a nagy távolság miatt az utánpótlás nagyon lassúvá vált a török csapatoknál.

Várpalota hátulsó nézete, Fotó: Mayer Jácint

Várpalota Fehérvár 1543-as elvesztése után került hosszú időre frontvonalba. A város után a környező településeket is elfoglalták, ezért Palota is elszigeteltté vált. Lakosságát elhajtották, vagy dolgoztatták, a környéket kirabolták, az erősségnek pedig ötven éven keresztül sok ostromot kellett kiállnia. Legjelentősebb megpróbáltatása egy elfeledett győztes hadjárat keretén belül történt. 1566-ból közismert Szigetvár és Gyula elvesztése, melyeket nagyobb hősi eposzaink között tartunk számon, azonban az Észak-Dunántúlon zajló győztes hadmozdulatokról keveset hallani, Palota ostromának visszaveréséről, Veszprém és Tata visszafoglalásáról.

A várkapu folyosója, Fotó: Mayer Jácint

A Székesfehérváron összegyűlt hódoltsági oszmán hadak Arszlán budai pasa vezetésével június 5-én zárták körül Várpalotát. Az ostromló sereg létszámát 8-10000 főben adják meg a krónikák. Két hétnyi lövetés után a falak nagy részét sikerült ledönteni, így elfoglalása már nem húzódhatott volna sokáig, azonban Győrből felmentő sereg indult útnak, melyet a támadók nem kockáztattak bevárni. A hadjárat ezt követően Veszprém és Tata elleni sikeres támadással fejeződött be.

Palota legendás kapitánya ez időben Thury György volt, aki a korszak legsikeresebb és legvagányabb tisztjei közé tartozott. A török világ alatt sajátos katonai berendezkedés volt jellemző, ami békeidőben is gyakran jelentett egyfajta hadviselési formát. A várurak gyakran hajtottak végre akciókat ellenséges területen, vagy akár saját oldalon álló birtokosok javait támadva. Fosztogatások, portyák, lesből támadások, cselvetések, párbajok jelentették a hétköznapokat, amiket egyébként tiltott mindig a felsőbb hadvezetés, mert folyamatosan veszélyeztették a békét. Thury minden területen kiváló eredményeket tudott felmutatni, amíg 1571-ben immáron kanizsai parancsnokként egy jól megszervezett török csapdának áldozatul nem esett.

Középkori részlet, Fotó: Mayer Jácint

Várpalota végül a tizenöt éves háború kezdetén, 1593-ban került török kézre. A vár ostromainak mérlegét tekintve kiváló teljesítményt nyújtott. A rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű hadfelszerelés, élőerő és anyagi javak, illetve kedvezőtlen fekvése ellenére legkevesebb hat nagyobb támadást állt ki, köztük a budai pasáét is.

Érdemes elolvasniRákóczi Regécén jártunk – képgaléria

A vár környéke napjainkra megújult. A főbejárat előtti tér arculata megváltozott, az oldalsó rondella láthatóvá vált és a falak mögött rönkvár épült az ifjú apródjelölteknek. Palota múzeuma őrzi az épület régi értékeit: faragványait, freskóit, ablakkereteit, kiülőit, kápolnáját. Ma számos kiállításnak ad otthont. Bemutatják a helytörténetet, fegyver- és egyenruhatörténetet, a reneszánsz torony berendezését, középkori konyhát, egy török szoba berendezését, bányászati gyűjteményt és az elmaradhatatlan kínzóeszközöket.

Forrás: thuryvar.hu

Galéria